Önkormányzatiság történeti áttekintése
A NÉMET ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉG PESTERZSÉBETEN TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
(Pócsik Viktor – Brauer-Benke József
Pesterzsébeti Németek Budapest 2006 kiadványában anyagából )
A Német Kisebbségi Önkormányzat Pesterzsébet
A kisebbségi önkormányzatok alakításának lehetőségével 1994-ben Budapesten 11 kerületben éltek a németek. Ekkor Pesterzsébeten még nem, csak Soroksáron volt ilyen testület. Az 1995 novemberében megtartott „pótválasztások” keretében a fővárosban újabb 8 kerületben, köztük a XX. kerületben is alakult német kisebbségi önkormányzat. A testület elnöke Hertelendi Péter, helyettese Thomann Gábor, tagjai Csepregi Pálné, Fábiánné Borcsányi Gabriella és Dr. Sturcz Zoltánné voltak. A német kisebbség jelöltjeire leadott szavazatok igen magas száma (toronymagasan megelőzve minden más nemzetiséget) mutatja, hogy a németeken sokan – közülük bizonyosan sok német származású, de német identitását már szinte teljesen elvesztett szavazópolgár –, de a németséggel szimpatizáló magyar többség egy része is fontosnak tartotta, hogy megalakuljon és működjön a népcsoport érdekképviseleti szerve.[1]
A német kisebbségi önkormányzatok feladatait remekül összegzi Lauer György:
„A budapesti német kisebbségi önkormányzatok sok szempontból a német kisebbségi munka új formáját jelentik. Az új helyzetben, … ahol a németek már többnyire nem beszélik sem a német irodalmi nyelvet, sem egykori, magukkal hozott német nyelvjárásukat, … komoly kihívás elé állítja a magyarországi németeket és vezetőiket, hiszen elsősorban arról van szó, sikerül-e a … fővárosi németségnek … fennmaradását biztosítani.”[2]
A felvázolt kép illik a pesterzsébeti németségre is. Ebben a helyzetben a kisebbségi önkormányzat, a fővárosi német nyelvi oktatási program megvalósításaként megszervezte a kerületben a német nemzetiségi oktatást. Talán a kisebbségi önkormányzatnak – sok egyéb fontos dolog mellett – ez a legnagyobb fegyverténye. Az NKÖP 1996 és 2000 között jelentette meg a kétnyelvű, ingyenes „A mi újságunk – Unsere Zeitung”-at. Anyagi okokból az újság 2000 óta nem jelenik meg.
Már ebben az időben megtörtént a helyi németség egyesületeinek megalakítása. Edelweiß Nyugdíjas Klub, Német Kisebbségi Önkormányzat Baráti Társasága, „Weißer Tisch” Kollégiumi Tanácsadó Testület, „Német Hagyományokat Ápolók Szövetsége” Egyesület (NHÁSZ), Pesterzsébet.
Ma már, néhány év elteltével megállapítható, hogy az egyetlen életképes egyesület a németség tömörítésére az NHÁSZ volt, ami a mai napig tevékenykedik Szujer Józsefné vezetésével. Az egyesület fő célja Pesterzsébet német kulturális, társadalmi, egyházi hagyományainak újjáélesztése és ápolása. Programjaik között szerepelnek kirándulások és ezzel együtt kapcsolatfelvételek más német falvakkal, pl. Ceglédbercel, Újhartyán, Berkenye. Az egyesület aktívan részt vesz a Német Kisebbségi Önkormányzat Pesterzsébet (NKÖP) rendezvényeinek lebonyolításában („Oktoberfest”, Locsolóbál stb.), ezenkívül karitatív tevékenységet is kifejt (idősek és a halmozottan sérült gyerekek megajándékozása).
2001-ben alakult meg a Sissi Nyugdíjas Klub az NHÁSZ keretében. Tagjai a klubnapokon kívül főleg sváb vidékekre szerveznek kirándulásokat.
Az NKÖP 2004-ben már 5. alkalommal rendezte meg a Sissi-szavalóversenyt, ahol a versenyzők egy Erzsébet királyné által, és egy másik német, vagy magyarországi német verssel álltak a zsűri elé.
1998 őszi helyhatósági választásokon megválasztották a német kisebbségi önkormányzat képviselőit is. Az NKÖP összetétele: Hertelendi-Härtlein Péter, elnök, Thomann Gábor, elnökhelyettes, Csepregi Pálné, Bélteczkyné Szende Hilda, Fröhlich Péter, képviselők.
- május 6-án adták át a berkenyei gyermektábort, ami ma már nem az NKÖP tulajdonát képezi.
2001-ben került aláírásra Pesterzsébet, Soroksár, Dunaharaszti és Taksony között egy együttműködési megállapodás aláírására, amelyhez később Újhartyán is csatlakozott. A megállapodás célja főként együttműködés a kisebbségi önkormányzatokat érintő általános kérdésekben, ill. egymás rendezvényeinek, fesztiváljainak megvalósításához együttes pályázatírásai, látogatása stb.[3] A regionális együttműködés az évenkénti közös kalendáriumkiadáson kívül pl. az oktatási intézmények között is működik.
2001 nyarán került sor a pesterzsébeti és a soroksári német kisebbségi önkormányzat költségén a dél-pesti Jahn Ferenc Kórház területén állított Nővérek c. szobor felavatására, amely V. Majzik Mária munkája.
2002-ben a német kisebbség jelöltjeire több, mint 13 ezren (az összes kisebbségi jelöltre leadott szavazatok közel 65 %-a) szavaztak.[4] A képviselőtestület tagjai: Hertelendi-Härtlein Péter, elnök, Thomann Gábor, elnökhelyettes, Fröhlich Péterné, Dr. Fekete Károlyné, Bárkányi Judit, képviselők.
2003-ban az NKÖP egy díjat alapított „Sissi királyné” néven, amit minden évben a kisebbségi önkormányzat munkáját legnagyobb mértékben segítő testület vagy személy kap meg. A díjat első ízben, 2003. november 20-án Szabados Ákos polgármesternek és Pesterzsébet képviselőtestületének ítélték oda.
- június 24-étől a NKÖP új elnöke Dr. Fekete Károlyné. Az új elnök asszony olyan széles tömegeket vonzó rendezvényeket próbál szervezni, ami a pesterzsébeti németeket megmozdítja, összetartozásukat erősíti. Nem könnyű egy több tízezres városban az elszórtan élő, anyanyelvét jórészt elvesztett, de számában mégis jelentős németséget megszólítani, de a tánc, a zene nincs nyelvhez kötve. A már másodszorra megrendezett „Oktoberfest” és a Locsolóbál sikeressége e nézetek érvényességét igazolja.
A német nyelv persze nem elhanyagolható, a kerület nemzetiségi intézményeiben az évek során több száz pesterzsébeti tanuló vett részt német nemzetiségi oktatásban és nevelésben.
A megváltozott törvényi feltételek miatt ezentúl a kisebbségi önkormányzatok választására csak azok lesznek jogosultak, akik egy névjegyzéken regisztráltatják magukat, mint egy adott kisebbséghez tartozó állampolgárok. A már tárgyalt történelmi előzmények miatt ez a németség esetében különösen nagy problémát jelenthet, amivel veszélybe kerülhet a pesterzsébeti német kisebbség érdekképviseleti szervének, az NKÖP-nek a léte.
Testvérvárosi kapcsolat Frankfurt a. M. 10. kerületével
1990-ben a Majna-parti Frankfurt többek között Budapesttel is testvérvárosi kapcsolatot kötött, ez az együttműködés azonban nincs kihasználva.[5] Pesterzsébet és Frankfurt am Main 10. kerülete között 2004. május 20-án aláírt testvérvárosi kapcsolat létrejöttében azonban ez a keretmegállapodás, és lelkes pesterzsébeti németek is szerepet játszottak. Évekkel az aláírás előtt Szujer Józsefné, az NHÁSZ Egyesület elnöke megismerkedett partnerkapcsolatot kereső frankfurti küldöttekkel, dr. Hannelore Ottoval és Melinda Hammerrel.
A terveket realizálandó, 2003-ban a két frankfurti küldött és más városi tisztségviselők hivatalos látogatásra érkezett Pesterzsébetre. Az eredményes tárgyalások után 2004 áprilisában egy küldöttség látogatott a német városba, melynek pesterzsébeti tagjai Komoróczy László alpolgármester, Kiss Irén jegyző, Sztakó Istvánné aljegyző, Szujer Józsefné és Bárkányi Judit (NKÖP képviselő) voltak. A következő hónapban került sor a frankfurti küldöttek ismételt Pesterzsébtre való látogatására, amikor Szabados Ákos polgármester és Max Schmidt Frankfurt 10. kerületének elöljárója aláírták a testvérvárosi együttműködési megállapodást. Az első kapcsolatfelvétel azóta meg is történt; a pesterzsébetiek egy német vegyes kórust fogadtak Magyarországon.
Szép példa ezen megállapodás létrejötte a magyarországi németek közvetítő, híd szerepére Magyarország és Németország között, remélhetőleg gyümölcsöző kapcsolatnak fog bizonyulni ez a pesterzsébeti németség számára is.
Német nemzetiségi oktatás Pesterzsébeten
Történelmi előzmények
Erzsébetfalva iskolai oktatása Borovszky Samu adatai szerint 1874-re nyúlik vissza.[6] Ekkor létesült egy 1 tanerős magániskola. 1878-tól pedig egy 1 tanerős községi iskola működött a településen, két évvel később, 1880-ban megnyílt az első 2 tanerős állami elemi iskola. Ezután 1900-ban nyitotta meg kapuit az Erzsébet utcai, 1903-ban pedig a Gyár és a Kálmán utcai állami elemi iskola.
A századfordulón már négy állami iskola működött Erzsébetfalván. Nem véletlenül finanszírozta azonban a magyar állam az új iskolákat, a célt egyértelműen megfogalmazta Halász Ferenc, amit Borovszky a következőképpen idéz [7]:
„Halász Ferenc rámutat a nemzetiségi helyeken működő állami iskolákra, mint amelyek hatása a magyarságra nyilvánvaló. A székesfőváros környékén levő idegenajkú lakosság nehezen magyarosodik, az állami iskolák hatása azonban mind erősebb lesz. Azokban a községekben, amelyekben az állami népiskolák hosszabb idő óta vannak működésben, igen örvendetes képet találunk. A székesfőváros közvetlen közelében levő ama községekben, ahol a magyar nemzeti népoktatás nem vert még gyökeret, elsőrangú kultúrpolitikai feladat, hogy a népoktatás ügye rendeztessék. Ma már nagyrészben segítve van e bajon, azonban még ma is sok a megoldásra váró feladat.”
Állami kisdedóvó Erzsébetfalván 1892 és 1908 között nyolc darab létesült.[8] Az állam szándéka itt is a magyarosítás, mint az elemi iskolák esetében. Ha egy kisebbséget meg tudnak fosztani nyelvétől, hamarosan beleolvad a magyarságba és rövid időn belül nyomtalanul eltűnik. A tősgyökeres erzsébeti németek a XX. század legelső évtizedeire valószínűsíthetően nyelvileg asszimilálódtak, amihez ezen iskolapolitika is nagy mértékben hozzájárulhatott.
1973-ban Pesterzsébeten került elhelyezésre Észak-Magyarország egyetlen gimnáziumi német nemzetiségi tagozata, ide azonban a német nyelv megfelelő ismeretének hiánya miatt pesterzsébeti tanuló alig nyert felvételt. Ez a nemzetiségi tagozat vált 1990-ben önállóvá, ahova az évek során – az általános iskolai nyelvoktatás javulásával, különösen pedig a nulladik (nyelvi előkészítő) osztály bevezetésével – egyre több kerületi gyerek kerülhetett be.
1990 után indult be a kifejezetten pesterzsébetieknek szánt nemzetiségi oktatás megszervezése a következő indok alapján:
„Mivel a magyarországi németségen belül éppen a fővárosban élő németek körében volt a legnagyobb a nyelvvesztés – a kétmilliós nagyvárosban néhány kerületben éltek csupán szigetszerűen nagyobb létszámú, hagyományosan német közösségek, mint például Soroksáron, Budafokon vagy Óbudán –, a fővárosi és a kerületi német kisebbségi önkormányzatok közösen német nyelvi oktatási programot indítottak.”[9]
A nemzetiségi óvodai tagozat és az általános iskolai német nemzetiségi tagozat létrehozásában a kisebbségi önkormányzat akkori elnöke, Hertelendi Péter szerzett elévülhetetlen érdemeket. 1996-ban a kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére írtak alá az intézményvezetők egy együttműködési megállapodást, ami többek között a felmenő rendszert és az intézmények közötti kooperációt és kölcsönös tájékoztatást szorgalmazza.[10] A célokból még sok mindent nem sikerült megvalósítani, de már kedvező jeleket is lehet látni.
Kossuth Lajos Gimnázium Német Nemzetiségi Tagozata
1973-ban került a pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnáziumba a nemzetiségi tagozat. A legelső osztályba minden jelentkezőt felvettek, de négy év múlva így is csak 17-en érettségiztek.[11] A kevés jelentkező miatt már a kezdetektől beiskolázási körutakat szerveztek, ahol a nemzetiségi tagozatos diákok műsort adtak egy-egy településen, és így verbuválták az új elsősöket. Ekkoriban még élénken éltek ugyanis a népcsoportban a 20 évvel korábbi tragikus események emlékei, és nem szívesen engedték a szülők gyerekeiket egy nemzetiségi intézménybe.
Először csak a környékről jöttek a tanulók, később az ország távolabbi vidékeiről is nőtt a jelentkezők száma (Dunakanyar, Dorog környéke, Bakony, Nyugat-Magyarország). Az évek multával a beiskolázási körutak elvesztették eredeti funkciójukat, hiszen már nagyon sokan jelentkeztek a nemzetiségi tagozatra, de azért tovább folytatódtak, hiszen a résztvevő diákok felejthetetlen élményekkel gazdagodtak. Ezek a műsorok is alkalmat adtak arra, hogy a gimnázium tanulói a magyarországi németek egykori mindennapjait (tollfosztás, lakodalom, keresztelő, farsangi szokások stb.) tematikusan feldolgozzák és színpadra vigyék. Az iskola ének- és tánckara is nagy hírnevet szerzett magának.
Hagyománnyá vált az évenként megrendezett nemzetiségi karácsony, ahol minden évben egy másik település karácsonyi szokásait elevenítették fel és a svábbál. Itt mindenki a saját falujából származó népviseltbe öltözött.
Az oktatást főleg a kezdetben nagy mértékben megnehezítette, hogy nem voltak tankönyvek, amiből tanulni és tanítani lehetett volna. Idővel csökkent ez a probléma, de a nemzetiségi tagozat utódintézményében a Német Nemzetiségi Gimnáziumban részben a mai napig nincs megoldva egy-egy tantárgy megfelelő tankönyvellátása.
Diákcsere-kapcsolatok épültek ki az ausztriai Grazcal, a németországi Saarluisszal és Rotenburggal, aminek segítségével a tagozatos tanulók megismerhették Ausztria és Németország egy részét, a német iskolarendszert, mentalitást stb.
Mivel a jelentkezők száma egyre nőtt, az 1980-as évektől kezdve bevezették a felvételit is. Itt a német származású diákok előnyt élveztek az esetleg náluk valamivel jobb eredményt felmutató magyar társaiknál, de miután bekerültek a gimnáziumba, mindenki egyenlő elbírálás alá esett.
Az 1973-tól a Kossuth Gimnáziumban zajlott a hihetetlenül nehéz úttörő feladatnak, amit kiválóan sikerült teljesíteni – hiszen az érettségizők nagy része később diplomát szerzett –, főként dr. Schweighoffer Gyula egykori ciszterci szerzetes-tanárnak, dr. Thomann Mártonnak, a gimnázium egykori igazgatójának, és Lunczer Teréznek, a nemzetiségi tagozat vezetőjének lehet köszönni.
Az 1980-as évek második felére már annyi jó képességű jelentkező volt, hogy szükségessé vált volna még egy nemzetiségi osztály indítása, ez azonban helyhiány miatt nem volt megoldható. A folyamat végén 1990 szeptemberében nyitotta meg kapuit a Német Nemzetiségi Gimnázium, mint a Kossuth Lajos Gimnázium Német Nemzetiségi Tagozatának utóda.
Baross Ovi – Kindergarten Baross Óvoda
Az 1965-ben alapított Baross utcai Óvodában a német nemzetiségi tagozatot 1996-ban indították be 2 csoporttal.[12] „A német nemzetiségi nevelés-oktatás megkezdését a pesterzsébeti környezeti – társadalmi igények szükségletei hozták létre, mely találkozott a terület iránt érdeklődő, illetve megfelelő német nyelvi ismeretekkel rendelkező pedagógusok igényeivel.”[13] Az intézményben az idegen nyelvvel való játékos ismerkedés az életkori sajátosságoknak megfelelően évtizedes múltra tekintett vissza, így az indulásnál volt mire építeni.
Kezdetben csak hetente egyszer, később hetente két-három alkalommal zajlottak német nyelvű foglalkozások, míg mára a foglalkozások felét magyarul, felét németül tartják. Ennek érdekében csoportonként egy német nemzetiségi és egy németül is tudó magyar óvodapedagógus vesz részt a gyermekek nevelésében. A gyerekek ún. vegyes életkorú csoportokba járnak, aminek többek között az az előnye, hogy az óvónők mellett a nagyobb gyerekek is csökkentik a kisebbekben a két nyelv okozta bizonytalanságot és segíthetnek egymásnak.
A német nemzetiségi nevelés célja a hagyományos célokon túl a nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismertetése, a hagyományok felkutatása és átörökítése, a nemzetiségi identitástudat kialakulásának elősegítése.[14] Ez a munka nem egyszerű, hiszen a családokban már nem beszélnek németül, kevés hagyomány maradt fent, ezért a kétnyelvű nevelés nagyrészt az óvodára marad.[15]
A nemzetiségi tagozatra járó gyerekek a második évben már egy szavas német válaszokat tudnak adni a hozzájuk intézett kérdésekre, a harmadik év végére pedig eljutnak németből a szituatív beszéd szintjére.
A német hagyományokat, szokásokat (Mikulás, karácsony, húsvét stb.) megünneplik az óvodások, és Márton-napon lampionos felvonulást is tartanak. Az óvodások nagy sikert arattak az elmúlt években kerületi és fővárosi fesztiválokon az általuk bemutatott német gyerektáncokkal, körjátékokkal és énekekkel.
Az intézményben folyó magas szakmai munkát bizonyítja Lászlóné Ammer Klára német nemzetiségi munkaközösség-vezető 2000-ben a német nagykövettől kapott kitüntetése. A soproni Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Karáról a német nemzetiségi óvodapedagógus-hallgatókat pedig Pesterzsébetre irányítják gyakorlatra.
Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet Német Nemzetiségi Tagozata
1996-ban a Pesterzsébeti Német Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére indult el a nemzetiségi oktatás a sok évtizedes múltú Vörösmarty utcai iskolában. Először a nemzetiségi oktatás első lépcsője, az ún. hagyományos nyelvoktató képzés került bevezetésre. Ennek keretében a gyerekeknek emelt óraszámban tanították a német nyelvet. Az iskola mostani igazgatónője, Loncsák Judit a németórák számát heti 5-re emelte.
2001-től az iskola áttért a bővített nyelvoktató képzésre, ahol a tanulók a heti 5 németórán kívül néhány tantárgyat is németül tanulnak. Ekkor a heti német ill. németül tartott órák száma 8-10 órára emelkedett, jelenleg a felső tagozatban 2 magyarul tartott történelem óra mellett hetente 1-1 németül tartott történelem, népismeret és természetismeret szerepel az órarendben.
A jelenlegi, 2005-2006-os tanévben – mivel a mostani 6. 7. és 8. osztály 50 fővel áttért a nemzetiségi tagozatból az emelt szintű német tagozatra – a maradék öt évfolyamon 60 tanuló vesz részt nemzetiségi képzésben. Ők az iskola tanulólétszámának 17 %-át teszik ki. Viszont Budapest XX. kerület önkormányzata az alacsony osztálylétszámokból adódóan magasabb fenntartási költségeket vállalva lehetővé teszi a kerületi általános iskolai német nemzetiségi oktatást.
Az előző tanévben 8-an végeztek, közülük 5-en a Német Nemzetiségi Gimnáziumban tanulnak tovább.
A munkát rendkívüli mértékben megnehezítette a folyamatosan változó jogszabályi háttér, a nemzetiségi oktatás beindítása után 2000-ben egy új pedagógiai programot kellett elkészíteni, majd 2004-ben az alsó, 2005-ben pedig a felső tagozat számára kellett átírni a pár évvel azelőtt elkészített tantervet. A minisztérium ugyanis nemzetiségi kerettantervet nem készített az újonnan megjelenő változásokhoz igazítva.
Az iskola a német nemzetiségi mellett angol és német tagozattal is rendelkezik, ezenkívül olasz nyelvoktatás is folyik. Ennek megfelelően történtek az utóbbi években a fejlesztések (könyvtárállomány, nyelvi labor, idegennyelvi szaktantermek felszerelése). Napjainkra egy magasan képzett tanítói – tanári gárda oktat az iskolában, miután időt és fáradságot nem sajnálva eredményesen elvégezték a megfelelő nemzetiségi továbbképzéseket.
Az intézmény szorosan együttműködik a dél-pesti régió (Újhartyán, Taksony, Dunaharaszti, Soroksár) nemzetiségi tagozatos általános iskoláival, aminek keretében többek között minden évben egy másik iskolában megrendezésre kerülő közös nemzetiségi napot szerveznek. Továbbképzések, szakmai napok és a kultúrcsoportok fellépései is megvalósulnak a regionális társulás keretében.
Az iskolában működik a „Rozmaring Virágcsokor” tánccsoport és egy német hagyományőrző szakkör is. Minden második évben Ausztriába vagy Németországba szerveznek tanulmányutakat, amikor is délelőttönként helyi tanárok nyelvórákat tartanak a diákoknak. Néhány esetben németországi diákcserékre is sor került.
Az iskola megpróbálja a Baross Óvodából átcsalogatni a gyerekeket, mint például tájékoztató az óvodában a szülőknek, nyíltnap az óvodásoknak, külön nyíltnap a nemzetiségi óvodásoknak. Viszont az intézmény közlekedési szempontból nincs túl kedvező helyen, ezért a legtöbb nemzetiségi óvodás nem ide iratkozik be.
Német Nemzetiségi Gimnázium
Egy önálló német nemzetiségi gimnázium létrehozásának ötlete az 1980-as évek végén merült fel az akkori XX. kerületben. Ennek oka volt, hogy a Kossuth Lajos Gimnázium Német Nemzetiségi Tagozatán a jelentkezők magas száma ellenére évfolyamonként csak egy osztály indítására volt lehetőség. Az önálló intézmény helyének megválasztása praktikus okokból a pesterzsébeti Serény u. 1. szám alatt álló korábbi általános iskola éppen megüresedett épületébe került. Az intézmény közlekedési szempontból kiváló helyen van, mert a soroksári, erzsébeti tanulókon kívül a környék sváb falvaiban – Taksony, Dunaharaszti, Csepel sziget, stb. – lakók számára a HÉV ill. a távolsági busz segítségével egyszerűen és viszonylag gyorsan megközelíthető.
Az önálló gimnázium megszervezésével dr. Schäffer Istvánt bízták meg, aki a mai napig is az intézmény élén áll. Akkoriban nem kis feladat és felelősség hárult rá, mert a Kossuth Gimnázium által átadott tanári gárdát ki kellett egészíteni és egy egységes tantestületet összekovácsolni a folyamatosság biztosítására. Az alsóbb évfolyamok oktatásán kívül rögtön az első évben a negyedikes osztályt érettségiztetni is kellett. Megfelelő tankönyvek alig voltak, amely tény még most is gondot okoz. Remélhetőleg javulást hozhat a 2005-ben Pécsett megalakított Német Pedagógiai Intézet, ahol a jövőben módszertani és tankönyvi fejlesztések fognak végezni.
1990-1998-ig évfolyamonként két osztályt indítottak az intézményben, akik már gimnáziumi tanulmányaik elejétől fogva a magas heti óraszámú német nyelv és irodalom mellett a történelmet, földrajzot, német nemzetiségi történelmet, és éneket német nyelven tanulták.
1999-ben indítottak először a megszokott osztályok mellett egy nyelvi előkészítő, nulladik osztályt is, ahol az ide felvett tanulók nem rendelkeztek a megfelelő német nyelvtudással, ezért nekik a szinten tartó matematika és magyar nyelvtan órák mellett heti 20 órában tanították a német nyelvet. Ennek sikeres elvégzése után kezdhették meg a diákok normál gimnáziumi tanulmányaikat.
A német nemzetiségi Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) a gimnázium tanulói ott vannak a döntőben és egyéb versenyeken is jól szerepelnek. A leérettségizett tanulók mindegyike közép- vagy felsőfokú német nyelvvizsgával rendelkezik a Németországban elfogadott felsőfokú nyelvvizsga, a Deutsches Sprachdiplom II mellett.
Más gimnáziumokkal összehasonlítva a Német Nemzetiségi Gimnázium a ’90-es évek második felére az országos rangsor előkelő helyén volt.
Említésre méltó a gimnáziumban folyó nemzetiségi nevelés, ami más intézményektől eltérően fontos helyet foglal el az intézmény életében. 2001-től kezdve 4 éven keresztül folyik a magyarországi német népismeret és a nemzetiségi történelem oktatása. Itt lehetőség nyílik a több száz éve itt élő német kisebbség történelmének, kultúrájának, hagyományainak és népszokásainak bemutatására és feldolgozására.
A fentebb bemutatott elméleti és a tanrendbe beépített órákon kívül az iskola rendelkezik egy nemzetiségi énekkarral, megkezdte munkáját egy színjátszókör és egy iskolai tánccsoport is. Ezekben a kultúrcsoportokban a részvétel fakultatív, de egy évben két alkalommal – az iskolai svábbálon és egy osztályfellépésen – mindenki részt vesz saját osztályával egy ének- és egy táncbemutatóval. A gimnázium egyik jellegzetessége, hogy az iskolai rendezvényeken minden diák nemzetiségi ruhába van felöltözve.
Mivel a gimnázium elsősorban egy nemzetiségi intézmény, a felvételinél kettős mércét alkalmaznak. Minden leendő tanulónak rendelkezni kell a gimnáziumi tanulmányokhoz szükséges képességekkel, készségekkel, de német nemzetiségi jelentkezőt helyhiány miatt nem utasítanak el. A többségi nemzethez tartozó legjobb jelentkezőket pedig csak a maradék helyekre nyernek felvételt. Bár néhány más nemzetiség gimnáziumánál van erre ellenpélda – évfolyamonként egy néhány fős osztály indítása kizárólag az adott nemzetiséghez tartozó gyerekekkel –, Schäffer István úgy gondolja, hogy ha egy a többségi társadalomhoz tartozó tanuló ebben a gimnáziumban érettségizik, később a svábsághoz lojális értelmiségi válik belőle. Ez pedig a népcsoportnak nagyon fontos.
A diákoknak némettudásuk elmélyítésére ad lehetőséget Németország a Goethe Intézeten keresztül juttatott 3 hetes ösztöndíja, ezen kívül a többek részvételét lehetővé tevő Frankfurttal és egyéb német városokkal megvalósuló diákcsere.
A gimnázium 1995-ben saját kollégiumot kapott. 2000-ben avatták fel a színházi és egyéb kulturális események lebonyolítására is alkalmas sportcsarnokot. 2005 őszére pedig befejezik az épület homlokzatának javítását és az összes nyílászáró cseréjét.
A Német Nemzetiségi Gimnázium fontos szerepet tölt be az egész dél-pesti régió nemzetiségi oktatásában, így Pesterzsébetében is. Az itteni sváb származású gyerekeknek helyben biztosított a lehetőség, hogy ha addig nem, legalább itt ismerjék meg őseik kultúráját, történelmét, ezenkívül magas színvonalon elsajátíthassák szüleik, nagyszüleik egykori anyanyelvét. Az érettségi után pedig nyitva áll az út majdnem mindenkinek a felsőoktatásba, hiszen 2005 őszétől is az érettségizettek 90%-a kezdi meg egyetemi, főiskolai tanulmányait.
Az oktatási intézmények napjainkban végzett munkájáról, valamint a nemzetiségi oktatásban közreműködő intézmények bemutatásáról a honlapon az „Intézmények, kapcsolatok” címszó alatt bővebb áttekintés olvasható.
[1] MAYER 1998, 122.
[2] LAUER 1998, 121.
[3] KALENDÁRIUM 2002, 12-13.
[4] KALENDÁRIUM 2004, 23.
[5] KALENDÁRIUM 2005, 88.
[6] BOROVSZKY 208.
[7] uő. 212.
[8] uő. 207.
[9] MAYER 1998, 122-123.
[10] JAHRBUCH 1996, 13-14.
[11] LUNCZER 1998, 213.
[12] MARTON 2003, 6-7.
[13] AMMER 2000, 26.
[14] AMMER 2000, 27.
[15] BORÓK 2005, 11.
